A területfejlesztés földrajzi alapjai
Pap Norbert (szerkesztette)
A terület- és településfejlesztés oktatása sorozat 2. kötete
Korunk magyar társadalma hatalmas elvárásokat fogalmaz meg az állami fejlesztéspolitika iránt, ugyanakkor az eredmények - az elmúlt bő egy évtized tapasztalatai szerint - nem állnak arányban sem a befektetéssel, sem pedig a lehetőségekkel. Növekvő különbségek az egyes térségek mutatóiban, elvándorlás a vidéki térségekből, akadozó közszolgáltatások, presztízsberuházások jellemzik a fejlesztéseket. Miért alakult ez így?
A túlzott bürokrácia, az elindított programok életszerűségének hiánya, a fejlesztéspolitika "lebegése" a társadalom felett, az elégtelen ellenőrzés, a források kellő koncentrációjának nélkülözése, a követendő irányvonal választási ciklusonkénti éles váltása megannyi magyarázat, amelyek valószínűleg mind szerepet játszottak az eredménytelenségben. Felelős ugyanakkor az a fejlesztési szemlélet is, amely egy absztrakt, "virtuális" térben gondolkodik, sok tekintetben történelmietlen, és az a meggyőződés hatja át, hogy korunk fejlett, informatizált technológiájának birtokában földrajzi környezetünk többé nem jelent korlátot a hatalom, az erőforrásokkal rendelkezők számára. A földrajzi nihilizmus szemlélete kétségtelenül egyik fő oka a jelen állapotok kialakulásának.
A források hatékony felhasználása, az eredmény-orientált tevékenység más szemléletet kíván. A földrajzi nihilizmussal a földrajzi posszibilista szemléletet szükséges szembeállítani. Ehhez azonban a földrajztudománynak, és a hozzánk kapcsolódó terület- és településfejlesztési képzésnek is szükséges megújulnia. Terminológiai, elméleti és módszertani megújulásra gondolunk. Szükségesnek látjuk egy alkalmazott, "fejlesztési földrajz” kereteinek kialakítását.
A kötet szerzői a földrajzi tér és a benne élő társadalom alapkérdéseivel, a térszemlélettel, a térhasználattal, az Európai Unió által használt térkategóriákról, a határtérségekről, a modernizációs törekvésekhez kapcsolódó környezetátalakítási programokkal, a környezeti élhetőséggel, a globalitás és a lokalitás viszonyával kapcsolatban fogalmaznak meg véleményeket, vagy adnak ezek spektrumáról áttekintést.
